Keretek, tudnivalók

A pszichológussal történt időpont – egyeztetést egy online első találkozó követi, ahol szerencsés esetben kölcsönös szimpátia alakul ki a kliens és a pszichológus között, mely megalapozza a későbbi közös munka lehetőségét.

Az első 2-3 alkalom célja a kliens problémájának megismerése, a korábbi megoldási kísérletek áttekintése. Ezen felül a kölcsönös bizalom és szimpátia esetén a tanácsadási folyamat céljának, a várható ülések számának, a közös munka kereteinek meghatározása is sor kerül.

Alkalmanként indokolt lehet pszichológiai tesztek felvétele is.

A probléma részleteinek áttekintését követően elkezdődik a közös munka.

A kitűzött cél elérését követően a folyamat lezárásra kerül.

 

A tanácsadási folyamat jellemzői:

• A kliens és a pszichológus egyaránt személyiségével vesz részt benne.
• A részvétel önkéntes.
• Bár magyarul tanácsadásként definiáljuk, valójában a tanácsadó nem ad tanácsokat, sokkal inkább abban támogatja a klienst, hogy a saját megoldásaira rátaláljon.
• A folyamat célja javulás létrehozása a kliens életminőségében, élethelyzetében, kapcsolataiban a hozott problémához kapcsolódóan.
• A tanácsadási folyamat egy bizalmi, személyes kapcsolat talaján valósul meg, ahol a pszichológus titoktartási kötelezettsége és támogató attitűdje segíti a változás-változtatás folyamatát.

A pszichiáter orvosi diplomával rendelkező szakember, aki az orvosi alapképzést követően pszichiátriára szakosodik, majd 2 év rezidensi viszonyt követően pszichiátriából tesz szakvizsgát. Diagnózis felállítására, gyógyszeres kezelés végzésére jogosult.

A pszichológus bölcsész diplomával rendelkező szakember, aki egyetemi tanulmányait követően több irányba specializálódhat:
Tanácsadó szakpszichológus – körülhatárolt probléma rendezésében támogathatja az egészséges klienst konzultációs ülések keretében.
Klinikai szakpszichológus – az egészségügyben dolgozó pszichológus, aki diagnózis felállítására és terápiás folyamat vezetésére jogosult pszichiátriai diagnózis esetén is.

A pszichoterapeuta címet szakvizsgával rendelkező orvosok (bármilyen területről), valamint klinikai szakpszichológusok tölthetik be. Pszichoterapeutaként a teljes személyiséget érintő pszichoterápia végezhető.

A két megközelítés között látszólag kevés különbség van, a pszichológiai tanácsadó és a coach is alapvetően pszichésen egészséges egyénekkel dolgozik valamilyen cél elérésén, melyhez a két fél között létrejövő empatikus és támogató professzionális kapcsolat mellett különböző eszközöket használhat és amelyek során az egyén aktivitása és motiváltsága elengedhetetlen tényezők.

A coaching folyamat során a fókuszban szigorúan az elérendő cél (pl. karrierrel kapcsolatos célok elérése, időmanagement, életmóddal kapcsolatos változások) és az ahhoz vezető út áll (és értelemszerűen az út során fellépő akadályok elhárítása), melynek megvalósítása során az ügyfél a saját élete szakértője. Praktikus megközelítés, melyben pszichológiai szempontok kevéssé érvényesülnek.

A pszichológiai tanácsadás során egy alapos feltáró szakaszt követően (melynek során standardizált pszichológiai tesztek felvételére is sor kerülhet) jellemzően valamilyen egyensúlyvesztés, elakadás rendezésén dolgozunk, vagy egy konkrét életterületen jelentkező (nem tartósan fennálló, vagy mintázatszerűen ismétlődő) probléma (amely nem köthető pszichiátriai problémához) kezelésén, melynek során a fókusz kiterjedhet az adott helyzet önismereti vetületeire, olyan pszichés működések tudatosítására, amelyek meghatározzák az adott helyzet élményeit, érzelmeit és általánosságban a coachinggal szemben sokkal inkább épít a pszichológiai alapokra, az egyént teljességében szemléli, ugyankkor a változás és munka fókuszát a meghatározott célon tartja.

A pszichológiai tanácsadás folyamatáben a Pszichológiai Tanácsadás Alapprotokollja és a Magyar Pszichológiai Társaság Etikai Kódexe az irányadó.