Szerencsés esetben mindezek hatására egy kellemes, izgatott várakozás alakul ki december felé közeledve, de sajnos sokaknak összerándulhat a gyomra a rengeteg feladat és kihívás gondolatára, amik az ünnepek körül tornyosulnak rájuk. Ha Ön az utóbbiak közé tartozik, érdemes időben tenni azért, hogy az ünnepel járó stresszt minimalizálni tudja.

Akkor is hasznos lehet ez a cikk, ha te esetleg már az első fagyos reggel után téli dekorációkról ábrándozik és imádja kitalálni a legapróbb részletekig a karácsonyi menüt/ programot/ asztalterítéket, mert Önnek is lehet az az élménye, hogy mire 24-én leül a csodásan megterített asztalhoz, már alig van energia meg is élni az ünnepi pillanatokat, mert a felkészülés során végletekig felélt minden erőforrást.

A közösségi médiában sokszor ideális, tökéletesnek tűnő pillanatokban ragadják meg a karácsonyi hangulatot, ahol mindenki boldog, kisimult, ünnepi öltözetben, tökéletes frizurával, csillogó dekoráció előtt bontogatja a kreatívan becsomagolt ajándékokat, a bejglin nincs egyetlen repedés, a lakás a háttérben egy lakberendezési magazin címlapja lehetne, sehol egy hiba… könnyű azt gondolni, hogy igen, ilyen egy igazi karácsony és ha nem sikerül ilyen tökéletesre minden, akkor attól az ünnep értéke elvész, ami csalódottságot, hiányérzetet szül. (Ezt a fajta logikai hibát hívjuk fekete-fehér gondolkodásnak, amikor a részeredmény nem értékelhető, valami vagy tökéletes, vagy nem ér semmit, de egy másik kognitív torzítás is bekapcsolhat: amikor egy hiedelem/ idea vezérel minket, hogy valaminek valamilyennek KELLENE lennie, függetlenül a lehetőségektől és a realitástól)

Irreális elvárások reálissá alakítása:

Fontos tudatosítani magunkban, hogy mi az ünnep személyes jelentése a számunkra. Lehet a kapcsolódás másokkal, az örömszerzés, esetleg valamiféle meghitt, önfeledt kikapcsolódás? Vizsgáljuk meg, mi az, ami tényleg egy lépéssel közelebb visz ehhez és mi az, ami inkább eltávolít tőle mindazok közül az elvárások közül, amit magunk felé támasztunk!

• Mi az a rengeteg feladatból, vágyból, ami valóban támogatja az ünneplést, a kikapcsolódást, a szerettekkel való kapcsolódást?
• Mi az, ami valóban az én igényem és mi az, amit a társadalmi nyomás miatt akarok megcsinálni, mert attól félek, hogy ha nem teszem meg, nem vagyok elég jó?
• Mi az amit tudok kontrollálni a karácsonyi élményből és mi az amit érdemes is?

Érdemes a gondolatainkat is megvizsgálni. A stresszes időszakokban a gondolkodásunkban könnyebben megjelennek irracionális elemek, kognitív torzítások, hajlamosabbak lehetünk a fekete-fehér gondolkodásra, ami a perfekcionizmus alapja, ha valami nem tökéletes, akkor leértékeljük, pedig objektíven van értéke az adott dolognak, eredménynek. Előfordulhat, hogy apró részleteknek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítunk, mint ami indokolt, pl. nem az elképzelések szerint sikerült az asztali dekoráció, vagy eltört egy karácsonyfadísz, stb . Érdemes ilyenkor hátralépni és megkérdezni, hogy lesz- e ennek akár pár nap múlva bármilyen érzelmi jelentősége és általánosságban hatása az ünneplésre.

Ebben az időszakban célszerű csökkenteni a közösségi média használatot és helyette befelé figyelni, a saját prioritásainkat letisztázni. Próbáljunk reális célokat kitűzni és bevonni a családtagokat, szeretteket a tervezésbe és a kivitelezésbe. Időben kezdjük el a számunkra fontos feladatok elvégzését, mert az utolsó pillanatra hagyott feladatok további stresszforrássá válhatnak.

Pénzügyek

Sokaknak -részben szintén a magas elvárásokból fakadóan- a karácsonnyal járó anyagi kiadások is komoly feszültséget okozhatnak.
Ilyenkor sokan olyan anyagi vállalásokat tesznek, amiket nem engedhetnek meg maguknak és utólagosan próbálják kezelni a kialakuló anyagi problémákat (ami így már nem csak karácsonyi, hanem azon túlmutató stresszforrássá válik), de közben is szorongatónak élhetik meg, hogy esetleg impulzívabb döntéseket hoztak mint szerettek volna.

Ami segíthet: pénzügyi tervezés

Tudatosítsuk magunkban, hogy az egyébként rendszeresen meglévő kiadásaink mellett mekkora a teljes karácsonyra fordítható keretünk, mik a fő költési kategóriák és állítsuk sorrendbe őket, majd százalékosan bontsuk szét, hogy a meglévő keretnek mekkora részét mire szánjuk. Kérjük a társunk/családunk támogatását a tervezésben és abban, hogy ezt be is tudjuk tartani.

Túlterheltség és a személyes szükségletek elhanyagolása

A mindennapi feladatok mellé, amik a legtöbb háztartásban kitöltik a rendelkezésre álló szabadidőt, újabb tennivalók kerülnek a listákra, az ünnepek előtti tervezés, vásárlás, takarítás, gyermekes családoknál az intézmények által elvárt plusz feladatok, munkahelyi rendezvények, az ünnepek alatti logisztikai tennivalók megszervezése… és biztosan nem jut eszembe minden…gyakran az alvás és az énidő/ öngondoskodás kárára kerül fel a listára.

A fent említett okokból kifolyólag azok a mindennapi tevékenységek, amik egyébként a mindennapokban hozzájárulnak az egyensúlyunk megtartásához, az időhiány és a fókuszváltás miatt háttérbe szorulhatnak, gyakran elmarad a sportolás, az olvasás, kevesebb idő marad a szociális kapcsolatok ápolására.

Sokan kevésbé engedik meg maguknak a kikapcsolódást, vagy az önfeledtséget annak tudatában, hogy mennyi mindent kell még elintézni.

Ami segíthet túlterheltség esetén:

Nemet mondás, határok meghúzása.

Sokaknak nehéz feladat, de gyakran elkerülhetetlen, hogy a saját mentális jóllétünk érdekében nemet mondjuk felkérésekre, meghívásokra, feladatokra. Nincsenek végtelen erőforrásaink és valamikor vissza kell pótolni a kiürült tartalékokat.

Tudatosítsuk magunkban a prioritásainkat és fontos, hogy felismerjük azokat a gondolatokat, amik megnehezítik a nemet mondást, (pl nem vagyok attól rossz ember, mert időnként a saját szükségleteimet helyezem előtérbe és pl egy pár óra kikapcsolódást választok ahelyett, hogy süssek egy plusz tálca süteményt a baráti találkozóra.)

Öngondoskodás

Az energiagazdálkodás szempontjából, valamint a lelki egyensúly megtartásában az énidő, a pihenés és kikapcsolódás kiemelt jelentőségű. A folyamatos megfeszítettséget ellensúlyozni szükséges ahhoz, hogy ne egy folyamatosan emelkedő feszültségszinttel éljünk, vissza-vissza kell billenteni a pihent, nyugalmi állapotba a szervezetet, hogy jól tudjon funkcionálni a kihívásos helyzetekben.

Ennek számos módja lehet, melyben jelentős egyéni eltérések mutatkozhatnak, ezért mindenkinek érdemes kialakítani a saját rekreációs tevékenységeit, amelyek kikapcsoljàk, elterelik a figyelmét a feladatoktól, nehézségektől, amikben feloldódik és pihentté válik. Gyakran a meggyőződéseink akadályoznak bennünket abban, hogy igazán ki tudjunk kapcsolódni, pl: “Ha pihenek, haszontalan vagyok.” Érdemes tudatosítani magunkban, hogy a fáradtan, kimerülten végzett tevékenység gyakran kisebb hatásfokú és a hibázás valószínűsége is nagyobb, mint kipihent testtel és szellemmel. 

 Sport

Az egyik legkönnyebben hozzáférhető módja a stresszkezelésnek a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása, kiemelten a jóga, kocogás segíthet, de bármilyen mozgást, ami örömet okoz, èrdemes rutinszerűen végezni. Akár egy negyed órás séta a természetben segíthet a stressz szint csökkentésében.

Társas kapcsolatok, társas támogatás

A szeretteinkkel, barátainkkal töltött idő, az élményekkel teli programok segíthenek elterelni a fókuszunkat a megterhelő gondolatoktól, kiszakadni a feladatok közül, emellett érzelmi támogatást kaphatunk a nehézségeinkkel való küzdelemben, illetve bizonyos feladatok, tevékenységek közösen végezve más érzelmi színezetet kaphatnak.

Kipróbálhatjuk például, hogy milyen különbséget jelent egy ebéddel/ kávézással összekötött közös ajándékvásárlás egy baráttal.

Relaxációs, önnyugtató technikák elsajátítása

Számos lehetőségből választhatunk, amikre egy későbbi blogposztban részletesen kitérek majd.

Konfliktusok, terhelt családi kapcsolatok

Bár a legtöbben igyekeznek a karácsonyt egy meghitt családi/ közösségi ünnepnek megélni, a realitás gyakran az, hogy a rokonsággal eltöltött idő tud érzelmileg megterhelő lenni, főleg ha az ünnep kedvéért félretett személyes konfliktusok, sérelmek vannak a háttérben. De az ünnep előtti stressz is elég lehet, hogy kipattanjon egy konfliktus.

Ne legyenek irreális elvárásaink a családi összejövetelekkel kapcsolatban, egy terhelt kapcsolat nem lesz varázsütésre idilli csak azért, mert karácsony van és teljesen természetes, ha emiatt nem tudunk őszinte várakozással tekinteni a találkozásra.

Ilyenkor érdemes a kapcsolatoknak azon részeire koncentrálni, ami jól működik, azokra a témákra fókuszálni, amin keresztül tudunk a családtagjainkkal kapcsolódni és megpróbálhatunk olyan tevékenységeket kezdeményezni, amik nem megszokott helyzetek és ezzel nem a megszokott dinamikák indulnak újra. Lehetőség szerint tervezzük meg úgy az ünnepi programot, hogy legyen alkalmunk érzelmileg regenerálódni egy-egy nehezebb találkozó után. Koncentráljunk az általunk befolyásolható tényezőkre és próbáljuk tudatosítani, hogy másokat megváltoztatni nem tudunk, a saját megéléseinket, nézőpontjainkat és részvételünket viszont igen.

Próbáljunk figyelni a saját szükségleteinkre és határainkra és képviseljük azokat a környezet felé, így nem végletekig kifacsarva kerülünk egy érzelmileg megterhelő helyzetbe, ami segíthet abban, hogy mi is jobban tudjuk mozgósítani a megküzdési stratégiáinkat.